A Balatonon horgásztam?

2008. május 4.

A munka ünnepe alkalmából, a 4 napos ünnep alatt elutaztunk a balatoni nyaralónkba, Balatonszéplak-felsőre. Vannak az utcában kiváló horgásztársaim, és ilyenkor, mikor ott vagyunk, horgászunk amikor csak lehet. Így tettünk vasárnap, május 4-én is.

Általában én a békéshalakra való fenekező horgászatot preferálom, de ezúttal nem így tettünk. Sokat hallottunk az angolnáról ezelőtt, és gondoltuk, mint minden horgász általában, hogy ,,Na majd most!,,. Mielőtt elindultunk volna, átolvastuk az összes fellelhető szakirodalmat az angolnáról amit találtunk, és ez a későbbiekben nagyon jól jött. Tehát alkonyatkor kiültünk a partra, mivel rossz volt az idő, hullámzott a víz, így a stégre nem mertünk kimenni. Egy csúszóólmos, egyágú horoggal ellátott szereléket vetettünk be a vízbe próbaképpen a nádas széléhez. A többi bottal persze próbáltunk fenekezni, de csak keszeg jött. Már hajnalodott, éppen mentünk volna fel a házhoz, már csak a rablózó bot volt bent a vízben az utolsó pillanatig reménykedve a kapásban. Végül megérkezett a várva várt hal. A hirtelen kapásra felkészülve a botot a parthoz erősítettük nehogy elvigye a hal, a féket kiengedtük, és a kapásjelző is körülbelül 1 métert belógott. Az angolna akkora kapást csinált, akkora erővel kezdte el húzni a botot, hogy majdnem berepült még a bot is a vízbe. Adrenalin fullon, kapás után egyből bevág, és tekertük ki mint az eszelős. Ugyanis a következőt olvastuk az angolnáról előzetesen: ,,Az angolnát a rávágás után minél hamarabb partra kell juttatni, mert szabadulási képessége egyedülálló a halak között.,, Tehát így tettünk, a lehető leggyorsabban partrahúztuk a halat. Eután jött a következő bökkenő, mégpedig az, hogy amint az angolna alá helyezzük a merítőhálót, az azonnal kifordítja magából a horgot, és huss. Ezt megelőzendő mintegy kidobtuk a hálóval a partra mint egy katapult, és gyorsan lefogtuk egy újságpapírral. Erre azért van szükség, mert bármikor tudja merre van a víz, és mivel az angolnák félig-meddig kétéltűek, úgy mászik a földön mint egy kígyó, de villámgyorsan. Éppen emiatt az egyedülálló tulajdonsága miatt szákba nem tehettük, hanem egy rablóhal-pórázzal szúrtuk át a kopoltyújától a szájáig, és kikötöttük egy fához. A sikeren felbuzdulva még reggelig horgásztunk, de nem jött több angolna.

A vagdalt sneci csalira egy 85 centis, 1,75 kilogrammos angolna jött. Összességében megjött a kedvünk a továbbiakban is az angolnahorgászatra. Mindenkinek ajánlom a hangulatos balatoni horgászatokat, mert hazánkban semmihez sem hasonlítható a naplemente közben horgászni a Balatonon.